Színátmenetek

A színkeverő eszköznél az egyszínű (solid) kitöltésen kívül választhatunk még színátmeneteket (gradient) is. Ezek iránya lehet vonal menti (linear), amikor több színt egyenletesen egy vonal mentén keverünk egymásba. Biznyos objektumoknál látványosabb hatást érhetünk el a sugár irányú (radial) színátmenetekkel. A színátmenetek irányát és nagyságát a kitöltés módosító eszközzel módosíthatjuk.

Pipetta eszköz (Eyedropper)
Segítségével szín- és stílusinformációkat vehetünk fel más objektumokról, amelyekkel a későbbiekben dolgozhatunk. Ha a kattintás során a Shift billentyűt nyomva tartjuk, a szín- és stílusinformációk minden lehetséges eszköz számára megváltoznak.

Törlés

Törölni értelemszerűen a radír eszközzel tudunk, alapértelmezésként "szabadkézzel". Ha a beállításoknál található, vízcsap ikonú gombot bekapcsoljuk, akkor törlődnek azok az elemek, amikre az eszköz használata során kattintunk. Ha a képernyőn található összes elemet törölni szeretnénk, akkor kattintsunk duplán a radírra.

Törlési mód (Eraser Mode): azt választhatjuk ki, hogy a radír eszköz a rajz melyik részét távolítsa el. A funkciók megegyeznek az ecset eszköznél leírtakkal.

Szabadkézi torzítás

A (Free transform) eszköz segítségével a kijelölt objektumokat egyszerűen nyújthatjuk, dönthetjük, vagy forgathatjuk. Nyújtáshoz használjuk a fogantyúkat. A sarkok fogantyúit használva, vízszintes és függőleges irányban egyszerre nyújthatjuk az objektumunkat. Ha az arányait megtartva szeretnénk növelni, vagy csökkenteni az objektum méreteit, tartsuk nyomva a shift gombot a művelet alatt. Az objektumok döntését is megvalósíthatjuk az eszközzel, ha a megfelelő irányú körvonal fölé húzzuk az egérmutatót, a körvonalat az egérgomb lenyomásával megragadva dönthetjük az objektumot. A forgatás is könnyű. Közelítsünk az egérkurzorral kívülről a sarkok fogantyúihoz. Amikor az egérkurzor egy körbemutató nyíllá változik, lenyomott és nyomvatartott egérgombbal megkezdhetjük az objektum elforgatását. Ha nem saját középpontja körül szeretnénk elforgatni az objektumot, mozgassuk a forgatási középpontot jelző kis fehér kört a megfelelő helyre.

Rajzolt elemek összeolvadása

Rajzoláskor ügyelnünk kell arra, hogy ha egy meglévő kitöltésre vagy vonalra rárajzolunk, akkor azok egyesülni fognak, és egy alakzatként fognak viselkedni. Ez a funkció sokszor jól jöhet, de más szerkesztőprogramokban nem igazán találkozhattunk vele, így először szokatlannak tűnhet.
Azonos színű kitöltéseket egymásra helyezve azok összeolvadnak. Eltérő színek esetén egy alakzatra helyezett másik alakzat kitöltése az előbbiből törölni fog.
Vonalak esetén is hasonlót tapasztalhatunk: segítségükkel a kitöltéseket és akár a többi vonalat is fel tudjuk szeletelni. Ha egy kitöltésre rárajzolunk egy vonalat úgy, hogy a két vége túllógjon rajta, akkor mind a kettő felbontható lesz a metszéspontok mentén kisebb darabokra. Ilyenkor az egyes darabok külön kijelölhetőek és szerkeszthetőek. A vonalak esetében, ha az összetartozó részeket mégis egybe szeretnénk kijelölni, akkor ezt duplakattintással megtehetjük.

Csoportba foglalás

Rajzolás közben általában nem egy alakzattal dolgozunk. Megkönnyíthetjük a későbbi munkát az alakzatokkal, ha azokat csoportba (Group) foglaljuk.
A csoportba foglalt alakzatok a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:

• a rajz egyes elemei nem olvadnak össze szerkesztés közben
• az alakzatok közösen, egy alakzatként mozgathatóak, átméretezhetőek
• több csoport esetén az egyes csoportokfedése beállítható (melyik fedje melyiket).

Csoport létrehozásához ki kell jelöljük a csoportba foglalni kívánt rajzot, és megnyomni a CTRL+G billentyűkombinációt, vagy ki kell választanunk a felső menüsorból a Modify > Group menüpontot.

Ha több csoportunk van, akkor előfordulhat, hogy az egyik részben fedi, vagy el is takarja a másikat. Ekkor lehetőségünk van az előtérbe hozni, illetve a háttérbe küldeni a kívánt csoportokat. Ezt később majd a csoportokhoz hasonló szimbólumoknál is használhatjuk. A rendezési funkciókat a kijelölés után a Modify > Arrange menüpont alatt található parancsokkal tudjuk, a következők szerint elérni:

• Bring to Front: Az összes többi elem elé hozhatjuk a kijelölteket.
• Bring Forward: Egy lépéssel előrébb. Ha van három csoportunk egymáson, és a leghátsón hajtjuk végre, akkor ez kerül a másik kettő közé.
• Send Backward: Ugyanaz mint az előző csak hátra felé küldi az elemeket.
• Send to Back: Ez pedig az első parancs ellentétes megfelelője, mert ezzel leghátulra küldhetünk elemeket.

Fontos tudnunk, hogy a nem csoportba foglalt elemeknél, tehát a kitöltéseknél és a vonalaknál, nincs ilyen előtér-háttér sorrend, mert ahogy azt korábban bemutattunk, ha egy meglévő kitöltés vagy vonal fölé egy másikat rajzolunk, akkor az egyesül az alatta lévővel, amint megszüntetjük a kijelölését. Éppen ezért az ilyen elemek mindig a csoportba foglalt elemek mögött vannak.

Feladat: Készítsük el az alábbi ábrát az elipszis eszköz használatával!

Szöveg

Szövegeszköz

A szövegeszköz (Text tool) segítségével tudunk szöveget létrehozni, illetve feldolgozni.
Az eszköz csak a szöveg feldolgozására szolgál, de nem használható több szövegobjektum kijelölésére. Több szövegobjektum kiválasztásához a nyíleszközt kell használni. Ugyancsak a nyíleszközzel tudunk szövegobjektumokat mozgatni. Minden szöveggel kapcsolatos beállítás a Szöveg (Text) menüben található - a Karaktereket (Character), a Bekezdéseket (Paragraph) és a Szöveg opciókat (Text Options) a tulajdonságok paletta segítségével állíthatjuk be.

A Font menüpontban adhatjuk meg a betű típusát.
A Size menüpontban határozhatjuk meg a betű nagyságát.
A Style menüpont határozza meg a kívánt betűstílust. Normál [Plain], Félkövér [Bold], Dőlt [Italic], Alsó index
[Subscript], Felső index [Superscript] közül választunk.
Szövegdoboz tartalmának igazításakor [Align] a következő lehetőségekközül választhatunk:

• Balra igazítás [Align Left]
• Középre igazítás [Align Center]
• Jobbra igazítás [Align Right]
• Sorkizárás [Justify]

Aktívvá téve a szövegeszközt a szövegdoboz jobb felső sarkán lévő fogópont segítségével a szövegdoboz átméretezhető. Amikor a fogópont kerek, a szövegdoboz pontosan a benne lévő leghosszabb sorhoz igazodik (ez a fogópontr való dupla kattintással érhető el).

A Betűköz [Tracking] meghatározza, hogy a betűk egymástól milyen közel vagy távol helyezkedjenek el. Amennyiben egy szövegdoboz került kijelölésre, úgy a beállítás az egész szakaszra vonatkozik. Ha a távolságot csak bizonyos szövegrészre vonatkozóan kívánjuk megváltoztatni, előtte szükséges azokat kijelölni.

A szövegdoboz típusa három féle lehet:

• Static text: nem változtatható, fix szöveget tartalmaz.
• Dynamic text: a szövegdoboz tartalmát dinamikusan állíthatjuk elő.
• Input text: olyan szövegdoboz, mely beviteli mezőként viselkedik, azaz a felhasználó írhat bele. Űrlapoknál használhatjuk.

Dinamikus és Input szövegdoboz esetén fixen megadhatjuk, hogy az egy soros (Single line), több soros (Multiline), vagy sortörés nélküli több soros (Multiline no wrap) legyen. Input típusú szövegdoboz esetén a password (jelszó) opció is használható, ilyenkor a beírt karakterek helyett csillagok jelennek meg.

Lehetőségunk van egyes szövegrészeket vagy akár egyetlen karaktert is HTML linkként beállítani. Ehhez a utáni mezőbe kell beírnunk egy weboldal URL-jét. Webcím helyett megadhatunk egy másik SWF-filmet is, ekkor egy új Flash-film töltődik be.

Amennyiben nem szeretnénk, hogy a megjelenő szöveg kijelölhető (így másolható) legyen, a gomb segítségével kikapcsolhatjuk ezt a lehetőséget.

Egy szövegdobozon belül megváltoztatható a szöveg tájolása (orientation) és iránya (rotation) is.

Szövegdoboz darabolása

Egy szövegdoboz tartalmát szétbonthatjuk karakterenként külön-külön szövegdobozokra, illetve képekké alakíthatjuk azokat. Ehhez kattintsunk jobb gombbal a szövegdobozon, és válasszuk a Break apart menüpontot.

A munkafelületen történő navigálás eszközei

A baloldali eszköztár View felirattal ellátott részéről még nem esett szó. Az itt található két kis gomb a munkaterületen történő navigálást segíti:
Ezzel az ikonnal a dokumentumot tudjuk mozgatni, hasonlóan a képernyő szélein megtalálható csúszkákhoz. További funkciója, hogy duplán rákattintva, a dokumentum akkora méretű lesz, hogy pont kitöltse a munkafelületet.
A nagyító eszközzel a flash-dokumentumot a munkafelületen nagyíthatjuk és kicsinyíthetjük, attól függően, hogy az Options részen található gombok közül melyik van bekapcsolva, a plusszal vagy a mínusszal jelölt.

A szerkesztő jobb felső sarkában találhatunk még egy legördülő menüt, amiben szintén a nagyítás mértékét tudjuk beállítani, de itt százalékban, akár a listából kiválasztva, akár egy értéket beírva. Ebben a listában találhatunk három speciális méretezést:

• Show Frame: A dokumentumot akkorára méretezi, hogy az kitöltse a munkafelületet.
• Show All: Úgy állítja be a nagyítást, hogy a dokumentumban szereplő öszszes elem látszódjon. Tehát, ha például csak egy kis kör található a képernyőn, akkor a nagyítás mértéka akkora lesz, hogy ez ki fogja tölteni a rendelkezésre álló területet.
• Fit In Window: Ezzel a funkcióval állandóan akkora méreten tarthatjuk a dokumentumot, hogy mindig kitöltse a munkafelületet.